Dunapart

Tegnap este volt egy kis dolgom, várakozni kellett közben egy felüljáró felkeltette az érdeklődésem.

Pest felé

Vác felől

Ők is várnak

Dolgom végeztével a Duna partot vettem célba.

Közben eleredt az eső

Ide húzódtam vissza

Mikor kevésbé esett még csináltam pár képet mielőtt igazán eleredt az eső.

Reggel a vásárlás előtt hajtott a kíváncsiság, és újra lementem a partra.

Kezdett éledezni a gát is

A vízen egyenesen csúcsforgalom volt.

Nekem csoda.

Itt van mellettünk pár kilométerre, de még nem is hallottam róla.

Dvornik Gábor (Cpt) szemszögéből.
"Az évszakok jönnek-mennek... De a sződligeti horgásztónál minden hónap ad valami új dolgot, hangulatot, gondolatot vagy csak különleges fényeket. Nem kell a világ egzotikus sarkára utazni, hogy megleld lelki békéd, egy helyet ahol megadja a környezet a belső hangot - csak annyi kell, hogy meglásd, megérezd."



Itt találtam ezt a sorozatot, a többi képét is érdemes megnézni.
Dvornik Gábor (Cpt) képei.

Holtág reggel

A reggeli kávé mellől elcsalogatott a nap, újra a kedvenc helyemen barangoltam egy kicsit.

Valószínűleg este újfent el fogok látogatni ide, már csak a tűz miatt.

A sziget északi csücske, ahonnan indultam.

Nem voltam egyedül, a hosszú hétvége kicsalogatta a természet szeretőket.

A holtág a gáttal az északi oldalról.

Most is tetszett a rönk.

 A gátról északra

délre

Ébresztő sugarak a szigeten.

A megdőlt fűzfa.

A kőhányás.

Dél felé is ébred a táj.

Fárasztó az éjjeli horgászás.

Ki korán kel ...

Újra az északi csücsöknél.

A másik táborba is bekandikál az ébresztő sugár.

Lassan ébred az egész part.

A holtág délben.

Csak úgy nekiindultam és már megint a homokszigeten kötöttem ki.
Így néz ki a déli csücske.

A jobbra eső rész nevezik holtágnak, pedig csak bizonyos vízállás alatt holt, egyébként elég élő.
Kicsit beljebb gyalogolva a parton, így néz ki, már látszik a "gát", amin régebben be lehetett jutni a szigetre magasabb vízállásnál is.

Az idő és a Duna koptatja rendesen, 10 éve még fél méterre a teteje alatt voltak azok a gumik.

Oldalról most így néz ki.

A közepéről ilyen a felső szakasz, ami általában a horgászok "paradicsoma".

A lefele lévő rész inkább a kajakosok, szórakozók birodalma.

Átsétálva a szigeten a kilátást egy megdőlt fűzfa takarja el.

Mellőle már látszik a kőhányás, ami a Dunát terelgeti.

A sziget belseje kellemesen hűvös, madarakkal teli.

A holtágban egy béka pihent szorgalmasan.

Ez a kiálló faág pedig csak megtetszett.

Legközelebb nem délben fogok arra sétálni, talán szebb lesz.

Újra dunapart.

Megint elmenekültem nyaralni a meleg elől, most egy számomra kedves helyre mentem.
Gödön a homoksziget melletti holtág most igazán holt.
Egy kicsit lelombozó a vízhiány, de így is szép.

A gát alatt:

Ez pedig már a gát felett.

A Sződrákosi patak torkolata is kiszáradt.

Kíváncsi vagyok ezek a fák meddig bírják még a víz támadását.

A nagydunán azért zajlik az élet.

"Kamaszkorom legszebb nyara" jutott eszembe.

Ezek pedig a "szokásos" indulás előtti pillanatok.